2016. augusztus 27., szombat

Utolsó bejegyzés

Az  életemben rendszerint nagy változások következnek be, amit tulajdonképp szeretek. 
Most is lezárult egy korszak,egy merőben más kezdődik, aminek nagy várakozással nézek elébe.
Minden lezárult korszak után szeretem a megújulást, nagyjából ahogy a mondás tartja:
Ha bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik.
Ezért új blogot is indítok, a szokásos tartalommal,ami más lesz azt az élet hozza...
Akinek van  kedve, kísérjen tovább mindennapjaimon, de ehez szükségeltetik, hogy megismerje 
---A halak jellemét---




2016. augusztus 12., péntek

2016. július 29., péntek

A tűzpiros gyertyatartó esete a karnissal

avagy ajándék egy oroszlánnak
és
más mesék


Előszó :
Nem őrültem meg, csak játszom egy kicsit, ha van kedvetek, tartsatok velem;-)

1.mese

A tűzpiros gyertyatartó esete a karnissal


Hol volt, hol nem volt,volt egyszer egy tavaszi lomtalanítás. Mindenki tudja, hogy ezer meglepetést tartogatnak ilyenkor az utcán megjelenő kupacok. Természetesen mióta "bizonyos személyek " ülnek a kincshalmon mint kakas a szemétdombon , ezen objektumok megközelítése  lehetetlen .
Egy ilyen esemény rendszerint a péntektől-vasárnapig terjedő intervallumra tolódik, a kukásautók hétfőn viszik el a maradékot.
Ekkor jön el az én időm - a hétfő reggel - amikor szabadon  vadászhatok teljesen egyedül ,  a mások számára már értéktelen holmik között.
Többek között találtam egy pirosra festett régi gyertyatartót fából, és a szocreál karnis falra szerelhető részét.... /meg stoppolófát, fadobozt, gombokat, üveggolyót, vessző kosarat, cserepes lestyánt, snidlinget, epret és még sorolhatnám..../
amit szépen átcsiszoltam ,majd összeragasztottam a két elemet . Halvány kékesszürke festéket, majd lakkot kapott, hogy új életre keljen egy tűpárna formájában.


A  mintát valahol a Pinterest-en találtam


amit 32 ct-os vászonra készítettem el .  A fonalakkal együtt kézzel festett.

A több réteg vatelin ellenére sem lett nagyon púpos , de jól funkcionál , meg"woodoo"ztam ;-))

Egy kis fém gyűszűt ragasztottam rá, majd szalaggal, farkasfoggal kombináltam



és el is készültem.


A doboz, a nagy stoppolófa szintén az utolsó lomtalanításból származik.
Aki nem hiszi, járjon utána:-)


2.mese

Boldog békeidők

Nem kell 1000 évet visszamenni az időben, elég csak mondjuk ötvenet, hogy az akkor készült holmikat ma már kincsként őrizzük, vagy legalábbis  az emlékét. A gombokat vastag kartonra varrták és úgy árusították, rendszerint képecskével díszítették . Egy szó mint száz , abban az időben még adtak arra, hogy ilyen egyszerű dolgok is csinos köntösben kerüljenek forgalomba. Mára már minden tömegcikk, ömlesztve vannak a gombok az üzletekben, a cérnák is műanyag orsókra tekerednek a szép esztergált fa orsók helyett.:-(

Festettem egy pár cérnagombot és igen készítettem hozzájuk kartont.
A Pinterest- en  találtam rózsás papírt, a többit a word eszköztárából tettem hozzá és nyomtattam.

Persze a monitor a színes patron állapotát, már egy ideje a jól ismert "fekete felkiáltó jel sárga háromszögben "ábra mutatja, ezért  a nyomtató a  maradék festékből keverte ki a színeket, ezért egész más stílusú lett , sebaj.




Hááát, nem vagyok a türelem mintaszobra, de viszonylag nyugodtan rávarrogattam a kartonra a gombokat,


az eredmény számomra tetszetős



Gombhoz a kabátot helyett fonalakat is festettem, amiket a kívánt hatás eléréséhez , egy ismert tisztítószerrel utókezeltem


A papír bobinák a fent említett karton mintája alapján készültek , így csinos a szett :-)



Ha többet festettem volna, az én mesém is tovább tartott volna...


3.mese

Tulajdonosváltás

Talán tavasszal történt, hogy megkívántam egy kis méretű hímzős kellék tartókát, ahogy az velem gyakran előfordul.
A hímzés része hamar el is készült, majd a szekrénybe bújva várta sorsát .



 Hiába.
Most jött el az ő ideje, mert feltétlenül szükségem lett egy kis zsákra.
Robyn Pandolph egyik  patchwork vásznával kombinálva el is készítettem ,


hogy lakhelyül szolgáljanak a festett kellékeknek 




amik új tulajdonoshoz kerülnek.



Tovább is van , mondjam még?


4.mese

Kalandok a festékkel

Már említettem , hogy néha festek hímzőfonalakat, lenvásznakat.
Vágytam egy kissé foltos , antik rózsás árnyalatra



végeredményként született ez a szín, amit már nem tudom milyen megfontolásból, rózsa helyett mályvának kereszteltem.
Mindig csodáltam a festőket ahogy a valóságos vagy egy képzelt világot meg tudják jeleníteni a festővásznon úgy, hogy az más embereknek is tetsszen.
Talán hat éve vásároltam egy összecsukható és asztali festőállvánnyá alakítható készletet egy művészellátóban . A dobozban olaj és akvarell festékek, paletta,festék keverő spatula, ecsetek és ceruza lapul.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve, vagy csak mert megszállt az ihlet, nem tudom, este elővettem a kis szettem és színeket kevertem


hogy aztán megszülessen ez a virág :


A munkát nagyon élveztem.

Hogy funkciója is legyen, az egyik kedvenc versem írtam rá, ami a zseniális Kosztolányi tollából bújt elő.


Ti is szeretitek?



Tovább is van, mondjam még?


5.mese

A haszontalan párnák

Tudomásomra jutott, hogy "valakinek"van két párnája ,amit a nappaliban használ.
Sajnos aki készítette , nem gondolt a tisztán tarthatóságra, ugyanis a szivacstörmelékkel úgy tömte ki az adott vásznat, hogy semmilyen nyílást nem hagyott rajta. :-O
Ez egy olyan baj, amin segíteni tudok, varrtam a fent említett párnákra  huzatot ebből a tetszetős és erős vászonból



A minta antik jellegű 


és zöld , ami nagy kedvenc;-)


Záródás nélküli, a lényeg természetesen , hogy tisztítható.



Itt a vége , fuss el véle!


Zárszó:

Az oroszlán  jelen esetben természetesen nem egy állat , hanem Jucuskám, akinek közeledik a születésnapja , tehát az oroszlán állatövi jegy szülötte.
/ Természetesen megtiltottam neki, hogy pár napig idetekintgessen;-))/

A fent említett ajándékokkal szeretnék kedveskedni neki:


Remélem tetszett nektek a mesefolyam , szép nyarat kívánok mindenkinek!

2016. július 18., hétfő

Természetközeli

bejegyzés ez, kézimunkáról szó sem lesz.
Telek. Tulajdonképp nem is a szó kimondott valójában, mert ez a második otthonunk minden jóval megáldva ami a pihenéshez vagy bármi máshoz szükségeltetik.

Számomra nagyon kedves , amikor kinézek a konyhaablakon, nem az utcát látom mint itthon , ahol elsuhannak az autók -és ami kész idegbaj, a kisgyerekes anyukák az úttesten tologatják a babakocsit, vagy mivel ez itt egy hegy, fentről elindulnak gördeszkával, biciklivel miegyébbel a gyerekek hogy azután lejjebb az útkereszteződésben megpróbáljanak lefékezni. Én is voltam kisgyerek, sőt babakocsis anyuka is , de eszembe sem jutott, hogy az úttesten sportoljak, vagy a gyerekemet tologassam ott.
Szóval amikor kinézek az ottani konyhaablakon , a naplementét szeles időben így látom


meg így


Nappal a hatalmas , jelen pillanatban napraforgóval beültetett tábla képe csal mosolyt az arcomra.



Senki ne értse félre, én szeretem Budapestet, mert gyönyörű, de az igazi nyugalom itt költözik szívembe.
A természethez hozzá tartoznak az állatok is, amiket ritkábban ugyan, de óvatosan meg lehet itt figyelni


vagy a kapu előtt szökdécselő nyulat




  ami máskor a kedvenc tölgyfám mellett a távolban sejlik 



és ugyanitt ősszel ezt a kedves csoportot


Azt hiszem az, hogy az ember kertjében őzek eszegetnek , csodálatos dolog , nagyon szerencsésnek érzem magam.
Rengeteg madár, apró mezei állatok, vagy vaddisznó is akad errefelé, nem is beszélve a holtág halállományáról:-)

Más.
Van egy kérdésem a befőzésben gyakorlott háziasszonyokhoz:
A minap kedvező áron hozzájutottunk egy nagyobb cserépedényhez:



Szeretnénk savanyúságot eltenni ebben , olyat amibe kedvünk szerint beledobálhatunk egészben kis dinnyét, zöld paradicsomot , alma vagy tv paprikát, uborkát és minden földi jót.

Mennyiben más mint egy üvegben való eltevés? Ha van valakinek receptje a lére és az eltarthatóságra,kérem jegyezze le itt nekem, nagyon megköszönném♥


Az időjárás szuper, máris felélénkültem, mindenkinek kívánok aktív napot, akármit is csináltok:-)

2016. július 15., péntek

Nyári hangulatok

Vadul tombol a nyár.Van aki bírja ezt a hőséget van aki kevésbé, én az utóbbiak táborába tartozom . Visszasírom gyerekkorom nyarait amikor teljes  napokat lehetett eltölteni a Balaton parton anélkül, hogy rosszullét kerülgetne.

El vagyok lustulva, igen.Úgy érzem magam mint egy tengeri uborka akit a tenger hullámai sodornak ide-oda , mert képtelen bárminemű önálló cselekedetre. 
Ezért hoztam most csak hangulatokat az én nyaramról.

A kutyamelegben


Berta figyel , ellenőriz mindent
hogyan folyik az élet a levendulában



kapkod a méhek után


akik velem ellentétben mindenhol szorgoskodnak



Néha fürdenek egyet a rózsákkal


persze a bundájuk és a szárnyuk vizes lesz , ilyenkor megmentem őket és kiteszem őket, hadd szárítkozzanak meg egy rózsa kelyhében


Berta éjjelre kiköltözik lakhelyéről



Mostanában horgolok


majd rájövök, hogy nem tetszik és  akkor horgolok mást


a teraszon amíg nem süt oda a nap.

Berta-ő nem horgol-



 csak élvezi, hogy mellettem lehet


és együtt figyeljük a növényeket, ők hogyan bírják a szikrázó, forró napsütést






Később inkább a klíma isten áldotta hatását élvezzük

ő alszik


én horgolok:-)


Néha azért  festek





vagy Jucuskám kényeztet el


egy gyönyörű Danybrod mintával hímzett


 mappával

és kézzel festett



 szép fonalakkal


ami később lesz belakva, mert most inkább....
 horgolok :-)))


Mára itt a csodálatos , normalizálódott időjárás, megyünk a telekre.
Nagyon szép napokat kívánok ♥